Öngyilkosok Városából Mosolyok városa

Az 1930-as években járunk. Egy öngyilkossági járvány söpör végig Budapesten, amelyet a városban furcsa módon próbálnak megállítani: a „Mosoly Klub” létrehozásával. Hogy mi lenne ezzel a cél? A bizarr módszerrel az embereket újra mosolyogni tanítják. Hogy hogyan is jött ez az egész és miért, most kitérek rá. Mivel egy pár hónapja ennek a városnak az egyik leggyönyörűbb részére költöztem utána jártam pár dolognak. Érdekelt a történelme és nem ez az egyetlen dolog, amit találtam. Viszont úgy gondoltam ez elég érdekes téma, ahhoz hogy megosszam veled. Ha nem tudtál róla ez egy jó felfedezés lehet számodra is, vagy ha tudtál is kiegészítést adhat az eddig hallott információkhoz.

Sunday Times Perth 1937 Október 17

Az eset nem hétköznapi dolog. A mi szeretett fővárosunk megjelenik a külföldi újságokban is, eképpen:

CITY OF SUICIDES BECOMES CITY OF SMILES

AZ ÖNGYILKOSOK VÁROSÁBÓL MOSOLYOK VÁROSA LESZ

Budapest, Szombat.

Bár, mint a mágnes úgy vonzza a világ minden részéről a túristákat, Budapest pár éve az "Öngyilkosok városa" név szerint lett ismert. A főváros súlyosan szenvedett a háború után. Kellemetlenül köztudott lett, hogy az önpusztítás minden egyes évvel több tragikus esetet támasztott alá, az ország határain belül. Néhányuk állítása szerint a "Gloomy Sunday" azaz a "Szomorú Vasárnap" dala ihlette a történteket. Még ha ez is lehet az oka, a tény adott, Budapesten az öngyilkosságok értéke nagyon magas. A budapesti melankólikusok elfogadott módszere a vízbe fulladás. Ezért a járőrhajók a hidak közelében helyezkednek el, készen állva azon polgárok megmentésére, akik a vígaszt a Duna sötét vizében keresik. Most azonban felavatták a "Mosoly Klub"-ot, hogy ellensúlyozni tudják az öngyilkossági őrületet. Eredetileg egy viccnek indult Jenő professzor és egy Binczo nevű hipnózus által. De valahogy ez megfogta az embereket. A szervezők mára, az erre speciálizálódott iskolában garantálják, hogy megtanítják a Roosevelt, Mona Lisa, Clark Gable, Dick Powell, Loretta Young és más egyéb mosolyt. Jenő elmondja az alkalmazott módszereket iskolájában. És úgy gondolja, hogy jobb üzleti támogatással Budapesten a mosolygás népszerűsítése a cél. Ezáltal remélhetőleg a hely neve a "Mosolyok városa" lesz. 

(Az alcímben, ha rákattintasz az újság nevére megtalálod az eredeti verziót, de a biztonság kedvéért idebiggyesztem a fotót.)

Mosolyiskola

A dal

Az 1933-ban elsőként megjelent Szomorú vasárnap, amelyet gyakran az öngyilkosok dalaként is emlegettek, egy világszerte ismertté vált magyar dal. Zenéjét Seress Rezső zongoraművész, slágerszerző, líráját pedig Jávor László költő szerezte. A dal eredeti címe Vége a világnak volt, a világháború okozta kétségbeesésről szólt, és egy, az emberek vétkeivel kapcsolatos, csendes imában végződött. A Szomorú vasárnap címet viselő változatot Jávor László írta, ebben a főhős öngyilkosságot kíván elkövetni kedvese halála után. 1936-tól kezdve elkészült angol fordítása és az évek alatt többen is elénekelték, mint például: Hal Kemp, Paul Robeson, Frank Sinatra, Billie Holiday, Louis Armstrong, Bing Crosby, Ray Charles, Maurice Chevalier, Josephine Baker és Serge Gainsbourg.
Többféle városi legenda is született azzal kapcsolatosan, hogy a dal hatására számosan követtek el öngyilkosságot. Így lett a “Hungarian Suicide Song” azaz “A magyarok öngyilkos dala“. Azt állították, hogy a dal ‘mágikus‘ volt, s aki többször meghallgatta mély depresszióba esett, ezáltal késztetést érzett a saját élete kioltására.

Más nézetek szerint: Seress Rezső 1933-as népszerű slágerét, a Szomorú Vasárnapot valójában „Öngyilkos dalként” vagy egyszerűen „Gyilkos dalként” a sajtó propagálta világszerte több mint száz nyelven, azt állítva, hogy több tucat sőt… több száz ember öngyilkos lett miatta.

Ez volt az évszázad egyik legnagyobb, szándékosan felépített álhíre. A 8 Órai Újság tizenhét egymást követő öngyilkosságról szóló tudósításában megemlítette, hogy a holttestek mellett megtalálták a Szomorú Vasárnap kottáit. Ugyanez az újság támadta a dalt, mint eredendően öngyilkosságot inspiráló, “Gyilkos slágernek” nevezte és követelte annak betiltását. A külföldi lapok pedig nemsokára az „Öngyilkosok himnuszaként” emlegették a dalt. Példátlan nemzetközi sajtókarrier vette kezdetét ezeknek a cikkeknek a nyomán. Mindezt akkoriban, amikor a magánkiadott kottával készült dalt egyáltalán nem játszották, egyáltalán nem volt hangfelvétele, és Magyarországon olyannyira ismeretlen volt, hogy a divatos bárzongoristák sem tudták, hogy mi az. A külföldi vendégek kérték meg őket, hogy játsszák el. Így nagyon furcsa, hogy Budapesten védekezni kellett az általa okozott járvány ellen.

Személyes véleményem szerint abban, hogy melyik felvetés igaz és melyik nem, én nem tudok válaszolni. Döntsd el te magad. Viszont egy biztos, érdekes szálak fűzik a témához.

Het Leven

Budapest nem tartozott a Het Leven legfontosabb témái közé. Az 1916-tól 1941-ig tartó fotóarchívukban mindössze hatszor találkozunk a várossal. Ezért volt furcsa, hogy egy ilyen jól informált riportot adnak ki a mi fővárosunkról. A másik öt alkalomhoz tartozik egy ‘öngyilkosok városa‘ téma, ami bizonyára izgatta olvasóit, amikor is 1937-ben egy nyilvánvalóan előállított fotósorozatot tettek közzé egy budapesti épület második emeletéről leugró nőről.

A Het Leven, ahogy a fotóarchívumuk bevezetőjében is írják, bulvárlap volt, amelyet „kemény hírek fotózása, paparazzi fotósok, agresszív, átható és szenzációs stílus” jellemezett. Nem riadtak vissza a színpadra állított fotóktól vagy a nyílt álhírek és félrevezetésektől. Az olvasóik szenzációéhségének csillapításának volt az érdeke. Az is lehetséges, hogy ezúttal is ugyanez történt..

A megoldás kulcsa valószínűleg Het Leven amerikai névrokonának, a Life-nak az archívumában található. 1937. szeptember 6-án ez a folyóirat egy rövid cikket közölt a budapesti Mosolyiskoláról. (Itt ráleshetsz: Life Mosolyiskola)

Neked mi a véleményed erről?

Dóri